A mentális kép
Az emberi elme egyik sajátossága, hogy képi analógiákat használ, vagyis immateriális dolgokról is képes vizuális képzetet alkotni. A kognitív pszichológiában a mentális képnek egyre több figyelmet szentelnek, mivel az ember mentális képek segítségével képes elképzeléseket kialakítani fogalmakról, szavakról, emberekről, azok segítségével képes azokat újra és újra előhívni. A kognitív pszichológia elsősorban két területnek szentel kiemelten fontos figyelmet: a tanulásnak és a problémamegoldásnak. A tanulás területén a tapasztalatokat az ismeretszerzés természetes formájának tekintjük. Ez annyit jelent, hogy az ember, a környezetével kapcsolatban szerzet tapasztalatokból tanulni tud. A problémamegoldás területe a tanulási folyamatokhoz kapcsolódik, különösképpen ahhoz, ahogyan az ember megtapasztalta vagy megtanulta kezelni és leküzdeni a problémákat. A videó alkalmazása ezt a folyamatot segítheti elő.
A szó és a kép közti különbség
A vizuális észlelés révén képesek vagyunk környezetünket képek formájában megragadni. Ezeket a képeket meg tudjuk jeleníteni lelki szemeink előtt, és ugyanakkor gondolatokat és emóciókat tudunk kötni hozzájuk. Ezzel szemben a szó semmi sem árul el tárgyáról a vizuális észlelésben. Ha a kommunikációs folyamatban képeket használunk, a tréner nem csak bemutatja a szituációt, pl. a szülők viselkedését, hanem egyidejűleg kidolgozza a helyzetet. A képi ábrázolással a szubjektíven megélt helyzet strukturált lesz.
A videós visszajelzésnél kombináljuk az érvelő és a vizuális gondolkodást. Egyaránt dolgozunk az elvekkel és az észleléssel. Az üzenetet tehát több csatornán közvetítjük A családi videotréning során a szó és a kép összekapcsolódik.
Az audiovizuális nyelv és az emberi képnyelv kombinációja a családi videotréningben
Az audiovizuális nyelv néhány jellemzője, különös tekintettel a videotréningre:
- Az audiovizuális kommunikációs eszközök rendkívül sok információt közvetítenek.
- Hatásuk a mágneséhez hasonló.
- A képeknek, ill. a látottaknak általában jobban hiszünk, mint bármely más észlelési formának.
- Az emberi agy képes mentális képeket alkotni.
- A mentális képeket könnyebb újra és újra előhívni.
- A mentális képek alkalmasak a megfigyelésre, az emlékezésre és új készségek begyakorlására.
A családi videotréningben a képanyag segítségével rövid idő alatt sok információt lehet gyűjteni, amit a tréner a visszajelző üléseken a szülőkkel felhasznál.
5.2 A visszajelzés elméleti megközelítésben
A családi videotréningben a videós visszajelzés az a különleges eszköz, amely a szülő-gyermek interakciót bemutatja, elemzi és visszajelzést ad. A szülő-gyermek interakcióban a kommunikáció célirányos, amit alapvetően három tényező határoz meg:
- a kogníciók (kognícióként definiáljuk a magatartást, értékeket és emóciókat);
- a manifeszt viselkedés; valamin
- a szociális helyzet és ennek jelentése.
Hung és Rosenthal magyarázó modellje a videós visszajelzésre
Hung és Rosenthal egy kognitív-elméleti modellt dolgozott ki a videós visszajelzés hatásmechanizmusának magyarázatára. A videós visszajelzést illetően három magyarázó kategóriát határozta meg: a visszajelzés érzelmi hatása, a visszajelzés mint információforrás és a visszajelzés mint eszköz (a videó mint eszköz magában hordozza a változást).
5.3 A videós visszajelzés eredménye és hatékonysága
A videós visszajelzés célja az, hogy a modell alapját képező személyiséget úgy mutassuk be, hogy a magatartásformákat, szerepeket, viselkedésmintákat és kapcsolati kontextusukat felismerhetővé tegyük. A videós visszajelzés kínálta információkat a személyiség pozitív átformálásához használjuk fel.
Az információforrások
A családi videotréningben videós visszajelzés cálja a nyitott kommunikáció kialakítása. Bandura munkáiban megjelölt olyan információforrásokat, amelyek elősegítik a nyitott viselkedést. A viselkedésmódok bemutatása és megfigyelése, valamint a környezet szociális befolyása együttesen határozzák meg a szereplők (szülők) kognicióit és viselkedését, ezzel bizonyos hatásokat érnek el. Három információforrás áll szoros összefüggésben a videós visszajelzéssel:
- A teljesítmény, mely megmutatkozik, amikor a szülők viselkedését videóra veszik;
- A másodlagos kitárulkozás a visszajelző ülés során jelenik meg, amikor a szülők magukat figyelik;
- A verbális meggyőzésre akkor kerül sor, amikor a visszajelző ülésen a szülők a tréner kommentárját meghallgatják és elfogadják.
Empirikus kutatások szerint a videós visszajelzés verbális visszajelzés nélkül semmilyen hatással nincs a pozitív viselkedésváltozásokat illetően.
Az énkép és az énkép változása
A videó nagy befolyással bíró eszköz, amely realitás-változásokat eredményez a szülőknél. A videós visszajelzést professzionálisan alkalmazva el lehet érni, hogy a fókusz a problémától a pozitív és alternatív viselkedésmódok felé helyeződjön át. Videofelvételek nélkül is van elképzelésünk saját magunkról; arról, hogyan nézünk ki, hogyan viselkedünk, és hogyan viszonyulnak mások ezekhez a tulajdonságokhoz. Gyakran pozitívabb az énképünk videó-tükör nélkül, mint videóval. Az énkép meghatározza a problémamegoldó viselkedést is. A személyes problémamegoldási képességnek nagyobb hatása van a család életstílusára, mint magának a problémának, így a szülők kibernetikus folyamatok révén új problémamegoldási stratégiákat ismernek meg.
A perspektíva eltolódása
Bateson és Goffman szerint a perspektíva eltolódása azoknak a kereteknek a megváltozását jelenti, melyek között az interakció zajlik. A keretek kiszélesednek, mert a néző mintha saját maga mellett állna, és önmagát, illetve a helyzetet, amelyben van, bizonyos távolságból szemléli. Ez a távolság lehetővé teszi számára, hogy az interakciós partner helyzetébe könnyebben beleélje magát, és tudatára ébredjen saját befolyásának.
Aktivizálás/Bevonódás
A videós visszajelzés fontos hatása az érintettek aktivizálása: tapasztalatok szerint erősen bevonódnak a folyamatba. A visszajelzés során a személy önészlelése kerül a középpontba. A bevonódást a tartalmi fókusz is elősegíti. Ennek hatására, az ön-észlelés következményeképpen a videós visszajelzést az érintettek intenzíven élik meg.
Kizökkenés
Kizökkenésről beszélünk, ha a figyelem olyan folyamatokra irányul amelyeket korábban nem vettük figyelembe, mivel automatikusan zajlotak.
A második esély
A „második esély” azt jelenti, hogy a film hatására minden érintett lehetőséget kap az aktív részvételre. Az interakciós partnerek a második esély révén képesek felelősséget vállalni az interakcióban való részvételükért. Már a videofelvételek ismételt lejátszása is fontos asszociációkat hívhat elő az adott helyzettel kapcsolatban. Az asszociációk nyomán újfajta tudatosság és belátás keletkezik.
|