1. tétel

A szociálpszichológia fogalma, kialakulása, történeti áttekintése.

Allport:

A szociálpszichológia feladata, hogy megértse és megmagyarázza, miként befolyásolja az egyének gondolkodását, érzelmeit és viselkedését mások tényleges, képzelt vagy mögöttes jelenléte.

Zajonc: Az egyének kölcsönös viselkedésbeli függősége.

Klieneberg:

Az egyénre miként hatnak más egyének.

A szociápszichológia tématerületei:

1. társas szükségletek

2. társas-társadalmi megismerés, értékelés

3. társas kölcsönhatás és formái

4. nagycsoportok.

Tizes évek: Az egyén társadalmi részvétele, csoportok szerveződése, működésmódja.

Húszas évek: Csoportlélek fogalmának tanulmányozása, human relations irányzat kezdete, attitűdmérések időszaka.

Harmincas évek: Fasiszta ideológia, gazdasági világválság, attitűd fogalmának pontosítása. Negyvenes évek: Csoportkutatások előtérbe kerülése (szociometria, csoportdinamika, szerepelmélet, stb.), személypercepciós kísérletek, második világháború.

Ötvenes évek: Hidegháborús konfrontációk, Lewin féle csoportdinamikai iskola, Asch konformitáskísérletei, Sherif csoportközi viszonyokat kutató kisérletei, kognitiv disszonancia fogalmának kialakulása (Festinger).

Hatvanas évek: Kognitív szociálpszichológia kialakulása:

1. szociális reprezentációk vizsgálata

2. társas, társadalmi tényezők által meghatározott tudás értelmező, következtető, jelentéstulajdonító mechanizmusai.

Hetvenes évek: Társadalmi devianciák vizsgálata, kisebbségi befolyásolás.

Nyolcvanas évek: Társadalmi identitás, csoportközi viszonyok.

A szociálpszichológia Három fő irányzata:

1. Human relations - Elton Mayo,

2. Kurt Lewin: olyan szociálpszichológiai jelenségeket vizsgált, melyek teljesítményváltozást idéztek elő pl. meggyőzéskutatás, vagy szublimináris ingerlés (film alatt bevágnak egy reklámot - küszöb alatti befolyásolás, nem tudsz róla).

3. Jakob Lewin Moreno: A szociometriai eljárás kidolgozója a szimpátia és vonzalom mérőeszköze. Bucarestben született, majd Bécsben orvosnak tanult, később USA-ba ment, a rögtönzések színháza (pszichodráma) az ő nevéhez fűződik. (kísérlet: lánynevelő intézet, magas szökési számmal. Moreno vizsgálta, megkérdezték a lányokat, hogy kivel akarnak egy szobában lakni=kompromisszum szociometriai mérőmódszer. Mérei F. szimpátia viszonyok mérése: 3 kérdéskör: együttes szórakozás, munka, együttélés témakörben. Csak a csoportból, az adott környezetben, max. 3-5 név, majd felrajzolni a szociomátrixot - szociogram létrehozása.

Megfigyelés: Amikor valamit megfigyelünk,

Kísérlet: Amikor a megfigyelés alapján létrehozunk egy mesterséges helyzetet. Pl. Barna nők (kontroll csoport) - szőke nők - intelligencia teszttel megvizsgáljuk, tényleg ostobábbak-e a szőkék.

Paradigma: Szemléletmód, elméletrendszer, gondolkodási séma. Paradigmaváltás: egy teória több tudományos megközelítést foglal magába. Ha annyi tudományos elméletet gyömöszölnek egy paradigmában, hogy keretei szűkek lesznek - minőségi változás - új paradigma, mely a jelenségek szélesebb körét képes értelmezni, illetve, ha egy régi bevett paradigmát elhajítanak egy kedvezőbbért. Hat feltétel sorolható fel, melyek a domináns szociálpszichológiai témák örök visszatérését eredményezik:

1. Az uralkodó társadalmi és politikai diskurzus, mely kijelöli a kutatható témák körét és igazolja a kutatásra fordított pénzek elköltését.

2. A kutatók személyes érdeklődése, érintettsége.

3. Új elméleti modell felbukkanása, mely a meglévő alternatívákhoz képest könnyebb és átfogóbb magyarázatokat kínál a korábban nem értett vagy félreértett jelenségekre.

4. Könnyen elsajátítható, gyors sikerrel kecsegtető kutatási paradigmák: a kísérleti paradigma elterjedését nagyban elősegítette a módszer természettudományos eredetéből származó presztízse, a kísérleti változók minden kutató számára megoldható operacionalizálása, a kísérleti módszer viszonylagos olcsósága, a kísérletek megismerhetősége.

5. Kutatói presztízs.

6. Úttörő kutatás: A járatlan területekre való betörés kockázatos, de nagy hasznot ígérő vállalkozás. Miként a szociálpszichológiai divatok születésének, elhalásuknak is megvannak a maga sajátosságai. Vannak problémák, melyek nem kutathatók tovább, mivel kutatásuk semmiféle új ismeretet nem ígér. A szociológia által inspirált szociálpszichológia az akut társadalmi konfliktusokra koncentráló chicagoi iskola, a George Herber Mead nevéhez fűződő szimbolikus interakcionizmus, Parsons strukturális-funkcionalista szociológiája, a tudásszociológia, valamint a fenomenológiai szociológia vonzásában alakult ki.

3. tétel

Szociálpszichológai

Az agresszió:

Agressziónak nevezünk minden olyan szándékos sleekest, amelynek inditéka, hogy nyilt vagy szimbólikus formában valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon - fajtársak ellen irányuló - olyan ellen, ami kizárható, mint zsákmány.

Bus:

Minden cselekvés agresszió, mely egy másik élőlénynek fájdalmat okoz (csirkét vágó asszony agresszív?). Az emberi agresszió velejárója az empátia: az elkövető saját tapasztalatából tudja, hogy agressziója nyomán mire számíthat a másik, annak elkövetését csak a szánalom akadályozhatja meg. Ez határt szab az állati és az emberi agresszió közötti analógiának.

Freud:

Az agresszió az én-ösztön egyik eleme, mely akkor nyilvánul meg, mikor az én akadályokat lát maga körül, mely a cél elérését meghiúsítják. A neofreudisták a gyermek korai szocializációs traumáiban, mindenekelőtt a visszautasítás-élményben, a frankfurti iskola a tekintélyelvű nevelésben látja, ahol a gyermek számára nem lehetséges a családi tekintély bírálata, így azzal azonosulva agressziója a védtelenekre, védekezésre képtelen személyekre irányul (autoriter személyiség).

Agresszió formái:

1. destruktiv agresszió,

2. konstruktiv agresszió. Agresszió utánpótlás irányába hat.

3. instrumentális  agressziót (cél elérése érdekében használják fel pl. bokarúgás,

labdaelvétel).

4. indulati agressziót (nincs cél, csak az indulat levezetése).

 Az agresszív viselkedésforma tanulás útján könnyen elsajátítható. Vita: mekkora örökölt, mekkora tanult.

Kisérlet: süket és vak emberek: nem volt agressziv minta, mégis mutatnak agressziót. Az agresszió hormon függõ, a férfiak agresszivebbek a tesztoszteron hormon miatt, minél magasabb, annál agresszivebb (szteroidok is fokozzák). XYY kromoszóma: szuper férfi: erõs, de átlagnál kevésbé intelligenseb. Frontális lebeny szindróma: létrejöhet sérülés vagy alkoholizmus folytán.

Szerepelmélet:

Az emberekre szerepnyomás nehezedik és ennek megfelelõen viselkednek az emberek (pl. intézményvezetõ által elvárható viselkedés). Szaporodással, gének továbbörökitésével kapcsolatos (férfiaknál természetes). Az agressziónak van egy optimális szintje, ez kell ahhoz, hogy a géneket továbbörökitse. Dollard: frusztráció-agresszió elmélet: a személy a cél elérésében le van gátolva, szorongást az agresszión keresztül élhetjük ki. Az agresszió megnyilvánulása nemek szerint változik. A nemek közti agresszió elvárás is más.

Önagresszió:

A szorongás levezetésének nincs más módja, önmaga ellen fordulhat a személy. Az egyes kultúrák is különböznek abban, hogy mennyire engednek teret az agressziónak (pl. Fülöp szigeteki tasaday törzs, amelynek nincs szava a háborúra, másik véglet az örökké harcban álló dél-amerikai yanomami indiánok). Az egyes kultúrák a normák révén szabályozzák az agressziót. Ahol a normák megengedőek, ott nagyobb mértékű agresszió fordul elő. Gyermekek megfigyelése alapján megállapítható, hogy a jutalmazott agresszió növelte az újabb agresszió megjelenésének valószínűségét. Az agresszió büntetése a nyíltak kifejezésre jutó agresszió valószínűségét ugyan csökkentette, de megnövelte az agresszivitást, mely kerülő úton nyilvánult meg pl. bűnbakképzés útján. Megfigyelés (Bandura), ha a gyermekek mások agresszióján megfigyelésekor azt látják, hogy az kifizetődik, akkor saját maguk is szívesebben folyamodnak agresszióhoz, mint ha azt látják, hogy mások ráfizetnek az agresszióra

5. tétel

Személypercepció:

1. A szociális észlelés bonyolultabb a fizikai észlelésnélànincs  visszavonás.

A kapcsolat teremtésekor észleljük társainkat, =>értelmezzük őket. Az interakció során folyamatos a monitoros figyelem. A szociális észlelés nem közvetlen figyelem, általában következtetünk (pl. attitűd, IQ, jellem stb…) és általában elfogultak vagyunk  èmotivációs elfogultság. (rokon, barát, főnök)èítélet pontatlanság. Burkolt személyiség elméletet használva ítélünk ( sokféle info. àbenyomásàmerev kategóriák).

-         csak megközelítő pontossággal lehet észlelni a másik személytàelfogultság.

2. Érzelmek észlelése: A rövid ideig tartó érzelmi reakciókat általában pontosan érzékeljükàgyakran ezekből kiindulva alkotunk ítéleteket a személyiségről.

Szomorúság, vidámság, feszültség-tiszta érzelmeket képesek vagyunk felismerni. Legfontosabb információforrás az arckifejezés. A bonyolultabb, összetettebb érzelmeknél pl. zene hallgatása  mely egyéni, kevésbé vegytiszták, fontos a környező szituáció, korábbi találkozásaink, járulékos jelzések.

3. Személyiség vonások észlelésének pontossága: Tartós vonás felismerése a cél. A gond, hogy az emberek nem mindig viselkednek következetesen. (otthon barátságtalan, munkahelyén barátságosàkinek az észlelése pontos?)

-         Pszichológiai tény, személyiségünk nem tartós változatlan valami, hanem részben attól a helyzettől függ, amibe van.

-         Az észlelés függ, hogy hasonlít e, vagy különbözik e tőlünk.

-         A személyiség észlelő pontosság nem általános jellemző, a kutatások szerint

a.    differenciális pontosság: a képzett emberek észlelik (pszichológiailag)àdifferenciáltabb, és szélsőségesebb észlelés àkevésbé pontos.

b.    Sztereotípiás pontosság: àemberek csoportjának jellemzői,  ezeket a differenciáltabb észlelésűek nem képesek észlelni, és fordítva.

Gyakran akkor pontos az észlelés, ha a személy csoportjának általános, tipikus jellegzetességeit helyesen azonosítjuk, kevésbé törődve a speciális és egyedi jellemzőkkel.

4. Hangulat hatásai:

-         észlelő pillanatnyi állapotától függ

-         pozitív érzelmi állapotban a kétértelmű arckifejezést pozitívabban ítélünk meg, mint a rossz érzelmi állapotba lévő.

-         Örömàpozitív örömteli gondolat, konstruktumàezeket a konstr.-kat hasznája a többértelmű társas viselkedés értelmezésére

Sztereotipizálás: èpontatlanság

-         csoport jellemzői, ahova egy- egy ember tartozik. Ezek azonosítása segítség a személy észlelésben.

-         Az elképzelések torzítottak is lehetnekànem minden egyedre igaz pl. szörfözők, feketék stb…àtehát a sztereotípizálás hátrányos is lehet az észlelésben.

-         Az etnikai, faji sztereo-k gyakran együtt járnak az előítéletekkel.

5/2

Burkolt személyiség elméletek: Hipotéziseink, elvárásaink összege arról, hogyan szerveződnek az emberi tulajdonságok, jellemvonások. Pl.: udvarias emberàvalószínüleg  kedves, intelligens, jószívűànaív tudósként viselkedünk.

-         Kelly  szerint személyes konstruktumokat hozunk létre és azon keresztül szemléljük a világot (saját törvények) àminták, sablonok pl: szeret engem , félénk, stb…Olyan tulajdonságokról is döntünk, melyekről nincs információnk.

Tipológiákat használunk: Osztályozzuk társainkat.

-         Az info. Másik forrása a tudás, melyet az utunkba kerülő emberek típusaira nézve birtoklunk pl. diákvezér típus, mérnök stb…(lehetővé teszik ezek a tipológiák, hogy mindenki számára ismert a jellemzés.)

Prototipus: tulajdonságok ideális kombinációja, pl: munkamániás, extrovertált…A bonyolultabb személyek (több típus) emlékezetesebbek lehetnek és erőteljesebb benyomást kelthetnek.

Az osztályozás torzító hatásai: Az emberek kategorizálásának visszaható következményei is lehetnek—>pl. az életrajz elolvasása àleszbikus életàprototípus címkeàjellemzőket gyártanak. A kategorizálási címkék hatással vannak a benyomásra

- másik árnyoldala, ha már besoroltunk   egy kategóriába egy embert, az ellentmondó infókat figyelmen kívül hagyjuk.

ÉNPREZENTÁCIÓ (benyomáskeltés)

A környezet manipulálása cél érdekében, míg a kontrollt elrejteni próbáljuk. Ez lehet patológiás isàanorexia nervosaèáltalában családi problémák állnak a háttérben, foglalkozás hiány.

- a benyomáskeltésnél fontos a szóhasználat, és a megjelenés ez a homlokzat stb..      (sztereotípiaèelőítéletek)

-         szociális interakciók során szerzünk tudomást magunkról, az alkudozás során kölcsönösen teremtik újjá egymás énjét a személyek.

Stratégiák: ->ezek leplezésként is felfoghatók.

1.    az ellentétes motivációk titkolása: a mutatott képpel ellentétes motivációk titkolása. Pl: sportosnak, karcsúnak látszani akaró hölgy titkolja az evés örömét.

2.    Hibák eltitkolása: aki Casanova szeretne lenni, titkolja balsikereit, nőcsábászként tetszeleg.

3.    A folyamat eltitkolása és a végeredmény bemutatása: a könnyedség, játékosság, spontenaitás előnyös, bámulatot ébreszt. A politikusok sokat dolgoznak a jelenés előtt.

4.    A jó oldalak kidomborítása: titkoljuk énünk negatív vonásaitàbuta nők hallgatnak és mosolyognak. 

5.    Az egyes értékek előtérbe helyezése mások rovására: pl. gyorsnak kell lennie, lemond a minőségről.

6.    Önzetlenség: Úgy állítjuk be magunkat, mintha tevékenységünket nemes indítékok vezérelnék. .

5/3

Önprezentáció manipulálása pl. Thomas Mann Felix Krull-jaàsorozásnál tökéletesnek mutatja magát és felettébb hazafinak, sejtelmesen titkolást színlel a betegségeket illetőenàgyanakvást kelt->alkalmatlannak nyilvánítják: ez volt a célja.

Egy másik eszköz a Hízelgés:

-         vonzónak szeretne tűnni, saját haszna érdekében, elérhető a dominancia mérséklése.

-         Olyan hamis énképet mutat, hogy a másik azt gondolja,àszereti, tele van pozitív tulajdonsággal, becsüli.

-         Ez is kontextuális viselkedés, mint a többi interakció, tehát szabályokhoz kötöttàígy vigyázni kell, le ne lepleződjön a hízelgő, mert hatástalanná válik.

A hízelgő interakció árulkodó jelei:

1.    Intencionalitás: rájön a másik, hogy ellenszolgáltatást vár, önzetlen motívumo