Az érzelmi élmény összetevői
Érzelem kifejezése è észlelt kifejezés
ì î
Kiváltó esemény è kogn. értékelés è érzelmi vélekedés è átélt érzelem
î ì
Vegetativ Arousal è észlelt Arousal
Frusztráció és megküzdés
Frusztráció érzelmi állapot (feszült) valamely cselekvés megtételével, szükségletében korlátozva van.
Feszültség feldolgozása a frusztráció megküzdésének képessége nagyon fontos a boldogulás szempontjából (konfliktus kezelés)
Feszültség típusok feldolgozása:
a.)
Tudatos feldolgozása az élménynek:
Tudatos Én-elhárító manőverek: è Az EGO a külvilágból érkező fenyegetéseket tudatosan kezeli. Ahhoz hogy hatékonyan tudjuk kezelni feltétlenül szükséges, hogy racionálisan és szubjektívan tudjuk értékelni. Ne torzítsuk el a valóságot. Ezeket a tudatos védekezési formákat megküzdési stratégiáknak is nevezik (COPING stratégia) Minden averziv ingerrel szemben (kellemetlen élménnyel) fellépés megküzdési stratégia.
Vonás elméleti elképzelések:
Ez a Coping stratégia csoport fontos személyiség vonást jelentenek, vagyis olyan dimenzió, amely hozzájárul ahhoz, hogy az ember milyen reakciót ad a környezeti hatásokhoz
Coping stratégiák:
- Probléma fókuszú (feladatorientált) megküzdési formák
- Emóció fókuszú (érzelem, személyi orientált) megküzdési mód.
Probléma fókuszú probléma megoldás: feladatra koncentrál, azt keresi aki ő előtte jár és tanácsot tud adni. (tudja szervezni az életét, családját, hogy a feladatra való felkészülést elősegítse) (vizsga szempontjából ez a jelentőségteljesebb)
A probléma fókuszú megoldók a mindennapi életben jobb helyzetben vannak az emóció fókuszúval szemben.
Az emóciós akkor eredményesebb, ha a probléma az egyén kezében van, (pl. halál esetén ez a megoldó készség előnyösebb, eredményesebb)
Emóció fókuszú problémamegoldás : negatív érzelmek csökkentése, technikailag úgy kivitelez, megkeresi azokat a támogató embereket a csop., akik még nála is hátrébb állnak a felkészülésben.
Igyekszik olyan emberekkel kapcs. Felvenni., akik már végeztek egy-két főiskolát, egyetemet, akik segítik hogy könnyebben átvészeljék a szituációt.
Coping magatartások:
- megelőzők anticipátos
- aktív állapotban (helyzetben vagyunk)
- helyreállító stratégia
Ezeket nézzük meg leginkább, segítenek a probléma megoldás hatékonyságában:
Egyén és környezet erőforrásai (támogató, segítő háló)
Alternatívákhoz választási lehetőségek közül: előnyök és hátrányok
Megoldáshoz vezető akadályok.
b.)
Tudattalan folyamatok.
Énelhárító mechanizmusok:
- Primer forma: èhasítás
- Komplex forma: èelfojtás
Ehhez a témakörhöz még az irodalomban szereplő (Rasburg Jenő: félelem és reakció c. könyve) – fogalmakat frusztráció, agresszió, indulat, szégyen definícióját kikeresni a könyvben.
A FIGYELEM
Figyelem – észleléshez szorosan kapcsolódik. A figyelmi tevékenységgel kapcsolatban két probléma áll fenn:
- túl sok az inger, sok az információ,
- vagy túl kevés az inger
Mindkettőt nehezen viseljük el.
Figyelem:
A figyelem nem más mint az összpontosítás képességének megnyilvánulása egy meghatározott ingerre, vagy ingerek egy csoportjára. (többféle meghatározás is van)
Feldolgozás magába foglalja a szelektálást. Ez a választás lehet önkéntelen vagy szándékos.
A figyelem elméletek azzal foglalkoznak, milyen módon valósulnak meg a szelektálás.
Az inger feldolgozás folyamata során hol történik meg a szelektálás?
I. KORAI SZÚRÉS elméletek (az inger felvételhez, a percepció után rögtön, ill. ehhez közel történik meg a szelektálás
II. KÉSŐI SZÚRÉS a válaszhoz közel zajlik a szelektálás, vagyis a tudatosságnak fontos szerepe van a szűrésben, szelekcióban.
III. Nincs. Ilyen szűrés (NEISSER-I elmélet)
Korai szúrés:
1. BROADBENT aki a figyelem kísérletek során bevezette a dichotikus (két fülre koncentráló) vizsgálatot. (ellentételes ingereket sugároztak)
Tapasztalat: Az elhangzott betűsort ismételjék vissza, s ezzel mérte, hogy mennyire tudunk figyelni mind a két csatornára. A visszamondás után az tapasztalta, hogy először az egyik fülbe érkező ingereket sorolták fel, majd a másik fülbe érkező ingereket mondták vissza. (mindent vagy semmit alapján történik a szűrés)
TREISMAN- féle modell ő már ügy véli, mint a BORADBENt. Észreveszi, hogy nő vagy férfi, van-e zene alapzaj, …stb.
JÁSZINT csillapító, szelektív szűrő mely . A memória tárba minden inf. Bekerül (az inger küszöbünket meghaladja – arról be tudunk számolni, a többi is bekerül, csak esetleg nem tud beszámolni róla)
COLIN SHERRY koktél parti jelenség (beszűrődő alapzaj)
Vannak kitüntetett jellegű hírek (pl. saját nevünk) ez könnyen átszűrődik más csoportok beszélgetéséből.
Késői szűrés
Azt gondolják, hogy a tudatosság is közreműködik az inf. beeresztésének.
STROOP nevéhez fűződik, akik szavakkal és színekkel folytat kísérletet.
(zöld színnel és pirossal is leírta a zöld szót, akkor azt tapasztalta, hogy a másik szin feldolgozása lassúbb.
KOMPATIBILITÁS, INKOMPATIBILITÁS – bizonyítéka annak, hogy tudatosan szelektálunk.
Nem szűrés típusú elmélet (Neiser)
Mi az az anatómiai vagy fiziológiai objektum, ami a szúrést végzi. Azt mondja, ami befolyásolja a mi figyelési kapacitásunkat, az nem más, hogy vannak az ingerfeldolgozás folyamatában eltérő különbségek.
Kell egy Kontrollált figyelem (sok energiát von el, mert nagyon kell figyelnie) (pl. az autóvezetésben)
Automatikus figyelem területére áttér (automatizálódnak a dolgok) Lehet fejleszteni a kapacitást, tartós tréninggel, fejleszthető. (megismerés és valóság modell)
Emlékezet és felejtés
Az a fajta tevékenység, melynek során a felvett információ a szervezet tárolja, az emlékezet teszi lehetővé, hogy az egyén számára a létben legyen egyfajta folyamatossági érzés. (a napi cselekedeteinkhez rendkívül fontos) Kódolás vagy bevésés
Tárolás:
Előhívás bázisa. A közvetlen emlékezet fogalma: Azt hívjuk, amire egyszeri ingerfelvétel után, (hallás, látás tapintás) minden különösebb erőfeszítés nélkül fel tudjuk idézni.
Az emlékezet formái:
1. szenzoros, vagy ikonikus tárolás
2. rövid távú memória (STM)
3. hosszú távú memória (LTM)
Jellegzetességeik:
- Szenzoros, ikonikus forma: 1 szekundum ideig tart, és minden benne van.
- Rövidtávú emlékezet, (kb. Fél óra időtartalmú) ebbe csak a szelektált információk kerülnek bele) Meghatározható kapacitása (nagyságrendje) Ibolya, liliom, tulipán, nárcisz, gerbera, muskátli, írisz (kála ,szegfű, kikerics) (7 plusz mínusz 2- átlagos mérőszám nem szót, hanem egységet jelent)
SZERIÁLIS GÖRBE
Sorozat elején lévő információ és a sorozat végén levő információ
- szeriális pozícióhatás (az időrendben elfoglalt hely az befolyásolja az emlékezést)
Recencia – elsődlegességi hatás
Jelensége nemcsak a rövidtávú memóriára igaz, ez igaz a hosszú távú memória tekintetében is. Az első és az utolsó élmények is meghatározóak.
A felidézéshez szükséges idő és a tételek száma egyre nehezebbé válik a felidézés.
EBINGHAUS-I felejtés görbe.
A memória javítása érdekében elsősorban a bevésést, korai rögzítését érdemes fokozni.
Használat (ismételgetés) – kevésbé fog elveszni, mint az amit nem ismételünk.
1. Inaktivitás – amit nem használunk, azt elfelejtjük.
Felidézés tekintetében probléma :
2. INTERFERENCIA – az információk versengéséről van szó. Az agyunkban levő inf. Kölcsönhatásban lépnek fel egymással.
Két alap típusa van:
- Proaktív (előreható gátlás)
Proaktív gátlás jelentkezése azt jelenti, hogy miután elindulsz (pl 1. Tétel) egy idő után azt érezzük, hogy már tele van a fejünk, s nem megy tovább.
Ezek felidézése is nehezebb. A korábban elsajátított ismeret gátolja a később elsajátított ismeret felidézést.
- Retroaktiv gátlás(visszaható gátlás)
A később elsajátított ismeretek, gátolják az előbb elsajátított információ (felidézését).
Ha két tétel között szünetet tartunk, akkor könnyebb az elsajátítás. (interferenciát kell tartani)
Retrográd amnézia – eszméletvesztéses sérülteknél jön létre
Az a fajta emlékezet kiesés, ami a sérülés előtti időszakra vonatkozó. (kb. Fél óra) A baleset beköv. előtti fél óra eseményei – arra a következtetésre jutottak, hogy kell egy konszolidációs időszak (kell egy kis idő, míg be tud vésődni az inf., ha ez nem lehetséges az inf. törlődik)
1. Alaklélektan elképzelése: Hogyan illeszkedik az információ a korábban elsajátított ismeretekhez. (ha értőn tanulok, minél több sémához tudom ill. az új inf. annál könnyebben tudom felidézni)
2. Érzelmek szerepe
- (Freud) motivált felejtés (az érzelmek úgy fordulnak elő, mint az érzékelés gátjai) amit elfelejtünk, azt el is akartuk felejteni. Gátló tényező a bűntudat, lelkiismeret
- Villanó fény emlék, ami akkor lép életbe, ha valamilyen jelentős esemény van az illető életében. Kiemelkedő események hosszú távon megmaradnak az emlékezetben, ha jelentős, mély az élmény.
Emlékezet mechanizmusának a háttere: - elméletek
Neurofiziológiai hipotézis (elektormos inf. Rögz) – rövid távú memóriát magyarázza
Biológiai hipotézis (természetes, fehérje szintézishez kötődik) hosszú távú memóriát magyarázza.
TANULÁS
Fogalma: Azok a folyamatok, amelynek során egy új idegrendszeri kapcsolat alakul ki, amelynek során a későbbiekben teljesítményváltozás lehetséges. (de nem feltétlenül)
Alap helyzet modell: Kondicionálás, ami feltételen reflexek kialakítását jelent.
Kondicionálás végzés: Neurális kapcsolat kiépítése. Egy biológiailag semleges inger hatása és egy biológiailag releváns ingerrel megnyilvánuló táplálkozási és vagy védekezési reakció eredeti feltétlen idegrendszeri képviseletek között.
1.) Klasszikus kondicionálás:
Pavlov nevéhez fűződik - Azzal próbálkozott a kutyájával kapcsolatban, hogy kiváltható-e egy reakció az állat részéről, ha ezt megelőzi egy tanulási folyamat? (Csengő-fényeffektus) Megszólal egy csengő, vagy felvillan egy fény és ez kivált egy tájékozódási reflexet. Pavlov ezt a jelenséget időben összekapcsolta. Étkezés előtt megszólalt a csengő – így a kutya megtanulta, hogy a csengő szóra ételt kap és erre megindult a nyálelválasztása.
2.) Operáns kondicionálás:
Thorndike nevéhez főződik – macskák, patkányok, probléma ketrec- manipulásási reflex, hogy kajához jusson (pedál megnyomás)
A kétféle kondicionálás esetében vannak közös jellemzők.
Tanulási törvények:
- Megerősítés törvénye: (Trondike) jutalmazás követi a viselkedési formát. (ez jobban megmarad)
- Tiltás: Büntetni, vagy nem jutalmazni. (ez a kioltás törvénye)
- Generalizáció: Azt mondja, hogy az egyén megtanítható arra, hogy az adott reakciót az ingerek teljes körére produkálja (bármilyen csengő hangjára vagy bármilyen pedálra lépve kaja lesz)
- Diszkrimináció elve: Megtanítható az egyén, hogy az ingerek csak egy bizonyos fajtájára adjon reakciót.
Klasszikus kondicionálás megtanítja azt, hogy milyen ingerek fogják érni. Az Operáns pedig, hogy mit kell tenni azokkal. A klasszikus elsősorban az autonóm közreműködésre lehet reagálni. (lényege az időbeliség) Az Operáns kondícionálás elsősorban a mozgásos kondicionálás kialakításban alkalmazható.
Látens tanulás:
Látens tanulás akkor beszülünk, ha nem mutatkozik meg azonnal a tanulás a viselkedésben.
- perceptuális tanulás: èPerceptuális tanulás az észlelés finomulását jelenti (két pont küszöb próba böködés, egy ponton, vagy több ponton bökik meg, mekkora a távolság, amit már két pontnak érez az egyén. (A testtájak érzékenysége változik)
- stimulus-stiumulus képzettársítás: è Képzettársítás: Étel és illat
- tudás, ismeretelsajátítás
- Tudás elsajátítás: è (klasszikus) iskolában használatos.
Intelligencia, gondolkodás, Kreativitás
Inteligencia:
Amit az intelligencia teszttel mérünk.
Intelligensnek lenni bizonyos helyzetekben mást, és mást jelent.
A XX. Sz. rendkívül fontos az intelligencia meghatározása.
Pozíciókra (elsősorban fontos katonai pozíciókra választottak ki intelligencia teszt segítségével) Beiskolázási teszteket is létrehoztak.
189O CATTEL
19O5 Binet – Simon
|