Placebo hatás

A placebo hatás egy olyan mérhető, megfigyelhető, vagy érezhető javulás az egészségi állapotban, mely nem a kezelés eredménye. Ez a hatás sokak szerint magának a placebonak a következménye valamilyen misztikus módon. A placebo (latinul “Örömet szerzek”) olyan gyógyszer vagy kezelés, amelyről az alkalmazója úgy véli, hogy ártalmatlan és hatástalan (és a kezelt erről általában nem tud). A placebo lehet cukorból vagy keményítőből készült tabletta. Még akár “hamis” műtét vagy “hamis” pszichoterápia is lehet a placebo.

A kutatók és az orvosok néha placebot adnak a páciensnek. A placebo hatást igazoló anekdoták innen erednek. Akik a placebo hatás tudományos igazolását vallják, általában olyan vizsgálatokra hivatoznak, ahol a kontroll csoportot placeboval kezelték. De miért is hatna egy ártalmatlan anyag, egy álműtét vagy álterápia?

A pszichológiai elmélet: ez csak az elmében létezik

Egyesek szerint a placebo hatás pszichológiai, a kezelésben való hit illetve a javulás szubjektív érzésének eredménye. Irving Kirsch pszichológus (University of Connecticut ) szerint az olyan gyógyszerek, mint a Prozac és társai hatásukat majdnem teljesen a placebo effektusnak köszönhetik. Ő és Guy Sapirstein 19 antidepresszánsokat vizsgáló klinikai tesztet elemzett, és arra jutott, hogy a javulás elvárása, és nem az agyi biokémia változása felel a hatás 75 százalékáért (Kirsch 1998). “Az a fontos, hogy mit hiszünk arról, ami történni fog. Nem kell gyógyszer a mélyreható változáshoz”. Korábban, Sapirstein megvizsgált 39 tanulmányt, melyek 1974 és 1995 között készültek. Depressziós betegeket gyógyszerrel, pszichoterápiával és ezek kombinálásával kezeltek. A gyógyszer hatásának 50 százalékát a placebo hatásnak tulajdonította.

A hit és remény egy kezeléssel kapcsolatban, a befolyásolhatósággal kombinálva, jelentős biokémiai hatással járhat. Az érzékelés és a gondolatok hatással vannak az idegi biokémiára. Az idegrendszer hatással van más kémiai rendszerekre, és azok is hatnak rá, ilyenek például a hormonszabályozás és az immunrendszer. Megfelel mai tudásunknak, hogy a reményteli beállítottság és a hiedelmek fontosak a fizikai jóléthez és a gyors felépüléshez sérülésből, betegségből.

Mindazonáltal lehetséges, hogy a placebo hatás nagyrészt nem az elme hatalma a molekulák felett, hanem az elme hatalma a viselkedés felett. A beteg emberi viselkedés részben tanult. Akárcsak a fájdalmat átélő emberé. Vagyis a beteg emberek részéről mindig van valamennyi szerepjáték. Ez nem azonos a szimulálással. Egy beteg vagy sérült ember viselkedése részben szociálisan és kulturálisan meghatározott. A placebo hatás lehet ezen viselkedés változása is, a kezelésben való hit következtében. A megváltozott viselkedés azt jelenti, hogy változik a hozzáállása, az ahogy érzi magát, vagy cselekszik. Persze változhat a test biokémiája is.

Ez a magyarázat a legelterjedtebb. Talán ezért csüggednek el sokan, ha megtudják, hogy hatásos gyógyszer helyett placebot kaptak. Azt gondolják, hogy a problémájuk csak az elméjükben létezik, és igazából semmi bajuk. Mégis túl sok olyan vizsgálat van, ahol objektív javulást tapasztaltalak, hogy pusztán pszichológiai hatásról legyen szó.

Egy vizsgálatban az orvosok sikeresen tüntettek el szemölcsöt, miután színes, ártalmatlan festékkel kenték be, azt ígérve, hogy az eltűnik, amint a festék lekopik. Asztmásokat vizsgálva, arra jutottak kutatók, hogy a légutak már attól is kitágulnak, ha azt mondják a betegeknek, hogy hörgőtágítót lélegeztek be, még akkor is, ha valójában nem. Bölcsesságfoghúzás után a pácienseknél akkor is enyhült a fájdalom, ha hamis ultrahangkezelést kaptak, akkor is ha igazit, feltéve, hogy sem ők sem az orvos nem tudta ezt. 52 százaléka a vastagbélgyulladásos betegnek, akik placebót kaptak 11 vizsgálat eredményei szerint jobban érezték magukat – és a gyulladt bél az esetek felében tényleg jobban nézett ki a műszeres vizsgálat szerint. ("The Placebo Prescription" by Margaret Talbot, New York Times Magazine, January 9, 2000).*

Valószínűtlen, hogy ilyen hatás pusztán pszichológiai. De ez nem jelenti azt, hogy a placebo tényleg hatásos gyógymód ilyen esetekben.

A “természet teszi a dolgát” elmélet

Egyesek szerint a placebo hatás részben annak köszönhető, hogy a betegség vagy sérülés a természetes módján gyógyul. Ráadásul a legtöbb rendellenesség, fájdalom, betegség jön és megy. Amit placebo hatásként mérnek részben a természetes regresszió . Vagyis a placebo hatásnak tekinhetik azt is, ami a Természet munkája.

Mindenesetre a spontán gyógyulás és enyhülés nem magyaráz meg minden gyógyulást és javulást, ami a placebo eredménye. Akik semmilyen kezelést nem kapnak, többnyire nem javulnak úgy, mint akik placebót vagy hatásos kezelést kapnak.

A kezelési folyamata elmélet

Másik népszerű elmélet szerint a kezelés maga, melynek során odafigyelést, törődést kap a beteg, egy folyamat, ami bíztató, reményteli, is olyan folyamatokat indít el a szervezetben, mely elősegítit a gyógyulást. Dr. Walter A. Brown szerint, aki a Brown Egyetemen pszichiáter.

Sokminden utal arra, hogy pusztán az, hogy a beteg benne van a gyógyító folyamatban elér valamit. Azok a depressziós betegek, akik várólistán vannak, nincsenek annyira jól, mint akik placebót kapnak. Ráadásul -ami igen érdekes- a fájdalomcsillapításra adott placebo hatóideje pont annyi, mint a hatásos gyógyszeré. A csökkenés csúcsa pontosan egy órával a bevétel után jön, akár az igazi szeré. Ha a placebo csak annyit érne, mint a semmi, akkor véletlenszerű mintát várnánk. ("The Placebo Prescription" by Margaret Talbot, New York Times Magazine, January 9, 2000).*

Dr. Brown és mások szerint a placebo hatás főként fizikai, és olyan változások eredménye, melyek elősegítik a gyógyulást. A fizikai hatások nem a placebo eredményei. Akkor mi a magyarázata a hatásnak? Sokkal inkább a placebo átadásának folyamata. Az érintés, a gondoskodás, a figyelem, és más személyes kommunikáció, amely részét képezi a kontroll vizsgálatnak (vagy a terápiának), együtt a reménykedéssel, bátorítással, ami a gyógyítótól árad, befolyásolva az alany lelkiállapotát, ami fizikai változásokat idéz elő, mint például endorfinok termelése. A folyamat mérsékeli a stresszt, reményt ad, és csökkenti a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, hogy milyen kezelés lenne jó, vagy hogy mi lesz majd az eredmény. A stressz csökkentése megelőzi, illetve lassítja a további káros fizikai változásokat .

A “kezelés folyamata” elmélet megmagyarázza, hogy a hatástalan homeopatikus orvosságok és a sok megkérdőjelezhető alternatív gyógymód gyakran hatásos, vagy legalábbis annak tartják. Azt is megmagyarázza, hogy sok hagyományos orvoslásban használt módszer vagy tabletta miért működik, míg haszontalansága be nem bizonyosodik.

Negyven éve egy fiatal Seattle-ben élő kardiológus, Leonard Cobb egy egészen egyedülálló próbának vetett alá egy addig általános módszert az angina kezelésében. Ebben az orvos kis bemetszéseket végez a mellkason, majd csomókat köt két artériára, hogy javítsa a véráramlást a szív felé. Népszerű módszer volt – 90%-a a betegeknek javulásról számolt be. De amikor Cobb összevetette a placebo műtéttel, ahol felvágta a mellkast, de nem kötötte el az artériákat, a siker hasonló volt. Az eljárás, ami belső tejmirigy elkötésként volt ismert, nemsokára eltűnt. ("The Placebo Prescription" by Margaret Talbot, New York Times Magazine, January 9, 2000).*

Persze a spontán gyógyulás és a regresszió szintén jól megmagyarázza, hogy a homeopatikus szerek miért tűnnek hatásosnak. Az, hogy a placebo hatás pszichológiai, tévesen értelmezett spontán gyógyulás, az ápolás következménye, vagy a három kombinációja nem tudható biztosan.

Az erős placebo megkérdőjelezése

Az, hogy a placebo hatás erős, kétségtelen. Az kell legyen, de két dán kutató, Asbjørn Hróbjartsson és Peter C. Götzsche szerint más a helyzet. Egy 114 vizsgálatot felölelő meta-tanulmány szerint “igen kevés a bizonyíték arra, hogy a placebóknak jelentős gyógyító hatása van ...[és]... a kezelés nélküli esettel összevetve nincs szignifikáns hatása a kétféle kimenetelű esetekben, legyen ez akár szubjektív vagy objektív módon értékelve. Ahol a kimenetel értékelése folytonos skálán történt a placebo előnyökkel járt, de ez csökkent a minta méretét növelve, azt jelezve, hogy ez talán a kisebb csoportokkal járó torzítás eredménye” ("Is the Placebo Powerless? An Analysis of Clinical Trials Comparing Placebo with No Treatment," The New England Journal of Medicine, May 24, 2001 (Vol. 344, No. 21)."

Dr. Hróbjartsson szerint, aki az orvosi filozófia és a kutatásmódszertan professzora a Koppenhágai Egyetemen “A placebo hatás magas szintje, amiről a cikkek rendszeresen beszámolnak, szerintünk a hibás kutatási módszer következménye” Ez a kijelentés ötven évnyi kutatással áll szemben. Mindenesetre remélhetjük, hogy szigorúbban tervezett kutatások probálkoznak majd Hróbjartsson és Götzsche cáfolásával.

Az ötlet eredete

A modern időkben az erős placebo ötlete H. K. Beecher-től ered. Ő több mint két tucat vizsgálatot elemzett, és kiszámolta, hogy körülbelül az esetek harmadában a javulás a placebo eredménye ("The Powerful Placebo," 1955). Mások szerint az arány ennél is nagyobb. Például egyes tanulmányok szerint 50-60 százalékban hatásos a placebo bizonyos állapotok kezelésében. Ilyen például “fájdalom, depresszió, egyes szívbetegségek, emésztőszervi fekélyek és más gyomorpanaszok”* Mivel olyan hatékony, mint az új pszichotróp gyógyszerek bizonyos pszichés rendellenességek kezelésében, egyes kutatók szerint nincs megfelelő bizonyíték arra, hogy ezen új szerek jobbak, mint a placebo

A placebonak akár kellemetlen mellékhatásai is lehetnek. Bőrgyulladást és ödémát okozott placebo kezelés Dodes szerint. Placebofüggőségről is beszámoltak már.

Az etikai dilemma

A placebohatás felvet egy etikai kérdést. Nem szabad félrevezetni másokat, de csillapítani kell a fájdalmat és szenvedést. Megtéveszthetünk másokat, ha ezzel használunk nekik? Etikátlan, ha egy orvos placebot ír fel a beteg tudta nélkül? Ha a beteg tájékoztatása csökkenti a placebo hatását, megengedett-e némi félrevezetés? Egyes orvosok szerint helyes a placebo alkalmazása olyan esetekben, ahol az erős placebohatás már igazolt, és ahol az aggodalom súlyosbító tényező.*  Mások szerint mindenkor helytelen a beteg félrevezetése, a tájékozott páciens hozzájárulásának fontossága miatt mindig tájékoztatni kell, ha a kezelés placeboval történik. Sokak, főként az alternatív gyógyászok, nem is akarják tudni, hogy egy kezelés placebo vagy sem. Amíg működik, kit érdekel ha placebo? Persze ha a placebohatás csak látszat egy másik dilemma merül fel: lehet-e placebot adni, ha tudjuk, hogy igazából nem csillapítja a fájdalmat, vagy segíti a gyógyulást?

Veszélyes a placebo?

Amíg a szkeptikusok elvetik a hitet, imát, illetve alternatív gyógymódokat, mint a bioharmonia, csontkovácsság és homeopátia, ezeknek lehetnek kedvező hatásai. Nyilván nem gyógyítják meg a rákot vagy egy kilyukadt tüdőt, talán még az életet sem hosszabítják meg pusztán azzal, hogy reményt és az aggodalmak csökkenését nyújtják. De még a haszontalan terápiának is része a foglalkozás a beteggel, a gondoskodás, a figyelem, ami valamelyes megnyugvást jelent. De aki azt kérdi “miért érdekes, hogy hogyan működik valami, ha működni látszik”, azt mondhatjuk, hogy minden bizonnyal van valami, ami jobban működik, valami, ami működik az emberiség másik felénél (vagy kétharmadánál) is, akik valami miatt nem gyógyíthatók placebóval, vagy spontán javulással a fájdalmukból. Ráadásul a placebo nem mindig hasznos és ártalmatlan. Eltekintve a fenti mellékhatásoktól, John Dode szerint:

A betegek függővé válhatnak az áltudományos, placebót használó gyógyítóktól. Az ilyen betegekkel elhitethetik, hogy képzelt bajaik vannak, “reaktív” hipoglikémia (alacsony vércukorszint), nemlétező allergiák és gombafertőzések, fogtömés amalgámjától mérgezés, vagy hogy a csí vagy földönkívüliek hatása alatt állnak. A betegek azt hihetik, hogy a betegségek csak egyfajta gyógymód egy alkalmazója révén kezelhetők. (The Mysterious Placebo by John E. Dodes, Skeptical Inquirer, Jan/Feb 1997).

Másszóval a placebo utat nyit a szélhámosságnak.